A terület a 37 sz. főúttól talán 1 km-re sincs, de nagyon csendes (milyen is lehetne egy szőlőterület ilyenkor) rajtunk kívül senki sincs a hegyen. Nagyon tetszenek a kőből szárazon rakott falak, mindig elgondolkozom rajta vajon mennyi ember mekkora munkájával épült fel ez a rendszer amelyet az utódok most veszni hagynak !
(figyeld meg a talajt is ez az agyagos) |
Bizony nagyon sok a parlagon hagyott terület !
(ez egy dűlőút lenne) |
Tudom, hogy nem egykönnyű művelni, de ha valaki onnan szétnéz hát valami csodálatos a látvány!
(sajnos nem a legjobb a kép, de már szürkület volt) |
Ha hiszitek ha nem az elhagyott részen még fügét is találtam, vagyis a terület adottságai nagyon kedvezőek (értsd nem fagyzugos), utánnanéztem a terület a történelmi időkben is kedvező dűlőbesorolást kapott, tehát nagyon jó borokat lehetne az onnan származó szőlőből készíteni.
Érdekes volt, hogy a talaj is mennyit változik itt 40-50 m-en belül. Az egyik domb agyagos, kötött sötét szinű volt (de régen volt a Talajtan), a közvetlen környezetében lévő másik domb (a szintkülönbség u.a.), pedig tiszta kő,különböző frakciókkal. Nálunk Sátoraljaújhely környékén ez nincs így.
(ez a köves talajú terület) |
Nagyon szépek a képeid!
VálaszTörlésKöszönöm.A táj hogy tetszik?
VálaszTörlésHát.. az sem gyenge.
VálaszTörlés