2010. november 21., vasárnap

Kirándulás Mád környékén.

Van 1-2 hely a környékéken ahová, ha időnk  engedi mindig elsétálunk.Ez a mádi környék is ilyen, bár meg kell vallanom mint szőlőtermesztőt engem a tájon kívül a művelésmód is elkápráztat.
A terület a 37 sz. főúttól talán 1 km-re sincs, de nagyon csendes (milyen is lehetne egy szőlőterület ilyenkor) rajtunk kívül senki sincs a hegyen. Nagyon tetszenek a kőből szárazon rakott falak, mindig elgondolkozom rajta vajon mennyi ember mekkora munkájával épült fel ez a rendszer amelyet az utódok most veszni hagynak !
(figyeld meg a talajt is ez az agyagos)

Bizony nagyon sok a parlagon hagyott terület !
(ez egy dűlőút lenne)

Tudom, hogy nem egykönnyű művelni, de ha valaki onnan szétnéz hát valami csodálatos a látvány!
(sajnos nem a legjobb a kép, de már szürkület volt)

Ha hiszitek ha nem az elhagyott részen még fügét is találtam, vagyis a terület adottságai nagyon kedvezőek (értsd nem fagyzugos), utánnanéztem a terület a történelmi időkben is kedvező dűlőbesorolást kapott, tehát nagyon jó borokat lehetne  az onnan származó szőlőből készíteni.
Érdekes volt, hogy a talaj is mennyit változik itt 40-50 m-en belül. Az egyik domb agyagos, kötött sötét szinű volt (de régen volt a Talajtan), a közvetlen környezetében lévő másik domb (a szintkülönbség u.a.), pedig tiszta kő,különböző frakciókkal. Nálunk Sátoraljaújhely környékén ez nincs így.
(ez a köves talajú terület)

3 megjegyzés: