Hová tünnek a régi gyümölcsfajták?

Ági kérésére irom most e post-ot, de nem csak konkrétan az almafajtákról –ahogy kérte-,hanem inkább globálisan ,több gyümölcsfajtáról.

Vajon miért  szorulnak vissza/tünnek el a hagyományos fajták? Erre ad áttételesen választ  a Kertészet és szőlészet ez évi 38.számában a Gyűmölcsnemesítői törekvések c. írás ,amelyből most közlök részleteket.

„Az utóbbi két évtizedben felgyorsult a gyümölcsnemesítés, csak mérsékelt övi gyömölcsökből 3000 új fajta született tíz év alatt, tizedük olasz eredetű. A legtöbb, ezer új fajta őszibarack ,de sok a cseresznye, és kajszifajta is termesztésben került.”Azt hiszem ezt nem kell komolyabban kommentálni, az üzemi felületeken az új ,kipróbálásra érdemes fajtákat ültetve azok termése árúalapot képezve eljut a fogyasztóhoz….

„Különböző szempontok vezetik a nemesítőt, a termesztőt és a fogyasztót az új fajták értékeleésekor.A nemesítőnek az a jó, ha fajtájuk sokáig újnak hat, ezért sokáig a termesztésben marad. Kereskedői szemmel a legfontosabb tulajdonság,hogy a gyümölcs jól bírja a csomagolást, szállítást, tárolást és még a pulton is kellő ideig elálljon. A fogyasztó kellemes élményt keres , vagyis a méret és szín alapján dönt , de mind fontosabb számára a beltartalom és a vegyszermentesség.” 

„Alaszka különös példát ad a nemesítésre:ott legföljebb 2 méter magas meggyfajtákat kívánnak létrehozni,hogy a fákat télen teljesen betakarja a hó és megvédje a hídegtől. Természetesen alapkövetelmény a jó fagytürés. Már saját meggy fajtasort termesztenek Alaszkában ,a kis fákról a bogyósok szüretelésére alkalmas kombájnnal takarítják be a gyümölcsöt.”

„A fejlett országokban egy sor gyümölcsöt egész évben lehet kapni , de a cseresznye  és a kajszi idénye is fél évre hosszabbodott. Cseresznyéből ismerünk a Germesdorfi oriásnál  2-3 héttel később érő kanadai fajtákat és valószínüleg nem sokáig kell várni a szeptemberben érő cseresznyére sem.Az az ellenvetés sem állja meg a helyét, hogy az emberek ősszel már nem akarnak cseresznyét enni, mert akkor már más gyümölcsök érnek. Sok országban ahol kevés a hazai gyümölcs, a fogyasztók nem ismerik a természetes érésmenet idejét, a különböző gyümölcsök idényét ….”Ezt én népbutításnak mondanám, erről is a marketingesek tehetnek, emlékeztek még amikor CSAK TÉLEN lehetet banánt kapni? És arra amikor a banán olcsóbb volt az almánál? Tényleg volt ilyen!

„Kajsziból már Magyarországon is tudunk junius elejétől  szeptember végéig érő fajtasort összeállítani.” Hogyan??? Külföldi fajták ültetésével. Ismerek  olyan személyt akinek van francia kajszifajtája, magas áron átveszik tőle, de csak a hipermarketbe lehet eladni, mivel a szedés UTÁN is 2 hétig kemény marad. Na ebből nem főznek se lekvárt ,se pálinkát. És ki van szolgáltatva (szerintem) mert csak egy értékesítési csatornája van!

„A gyömölcstulajdonságok közül még mindig a méret vezet, bár néha szétvállik az igény a nagy  és kis gyümölcsökre.”

„Cseresznyéből egyre inkább a 28 mm átmérőnél nagyobb fajtákat keresik, ilyen például a Carmen fajta, ami akár 40 mm-re is megnőhet.”

Vannak 20-30 dkg-os japánszilvák.A kis méretnél az egy harapásra elfogyasztható méretet kell érteni, mint pl: a lapos őszibarack, vagy a  „gyerek kajszi” néven futó apró gyümölcsű kajszi.

„A piros hússzint az egésszéggel párosítják a marketingben, ugyanis ezek a fajták valóban több antocianint, vagy más színanyagot, antioxidáns vegyületet tartalmaznak. Őszibarack mellett  ilyen alma-és körtefajták is születnek.”

„…Új-Zélandon született már egy évtizede a sárga húsú kivi, amit azóta a magok körül pirosra szineződő , nagyon mutatós változat követett.”

Azért a tudomány szekerét sem mindenki tolja, vannak akik a trenddel szemben haladnak, ilyen az olasz  Isabella Dalla Ragione, aki Umbriában létrehozta az elveszet fák kertjét és a környékről begyüjtött 400 régi fajtát –mintegy megmentve őket az utókor számára. Egy olyan országban ahol ma 3 almafajtát  és 5 körtefajtát termesztenek túlnyomó többségben. Izabella kb 15 eurót kér egy facsemetéért  a befolyt pénzből gondozza és bővíti a kertjét.(forrás:Geo 2008.április) Honlapja itt.

Összegzésképpen elmondható, hogy a régi fajták fokozatos visszaszorulásának, majd eltünésének mindannyian okozói vagyunk.
Hogyan?

A régi fajták már nem elégítették ki az igényeket, vagy mert betegségre fogékonyabbak voltak, vagy mert magasabbra nőttek, kisebb gyümölcsöt adtak, nem egyöntetűen szineződtek, nem akkor teremtek, rosszul bírták a szállítást, stb. így a helyükre a nemesítők újabb a vevői döntésnek( amely igazából sok esetben marketing döntés) megfelelő fajtákat állítottak elő, amelyet a gazdák elültettek , mi pedig mint újdonságot szivesen megvásárolunk, s fintorogva mondjuk, hogy már ez a gyümölcs sem a régi…   

Van hazánkban is 1-2 személy akinél lehet régi gyümölcsöket vásárolni (a Batul alma ismét reneszánszát éli), de tudnunk kell ezek a fajták már nem fognak üzemi méreteket elérni, de a kiskertekben kívánatos lenne az ültetésük (génbank?)
Mindenesetre elgondolkoztató adat( ha igazak a számok),hogy a magyarországi génbankok több mint 9000 gyümölgyfajtát és 5000 szőlőfajtát öriznek, ugyanakkor a fajtajegyzékben csak 400 gyümölcsfajta szerepel.