Egy kicsiny falú Borsodban Miskolctól olyan 25 km-re. A 25 km nem nagy távolság mégis 3-4 településen kell keresztül utaznunk míg eljutunk oda, s közben lépünk visszafelé az időben. Ziliz olyan most mint a Hegyközi falvak voltak a '80-as évek elején: naponta 1-2 buszjárat, az oda tévedő idegent mindenki hosszasan megbámulta s próbálta megfejteni mit is kereshet ott. Életnek nyoma még nappal sem igen van...
Természetesen kisebbség van, így könnyen megeshet az amit a vendéglátóm mondott, a kulcsokat is ellopták már a tőle , ezért minden épületet amint kilépünk gondosan bezár.
Térerő nincs , de a lakosoknak nemigen hiányozhat az ország legszegényebb kistérségében vagyunk.
Az elmúlt évben a falú közepén az aszfaltutat mintegy 1 m magasan boritotta a megáradt patak mégsem hallottuk a hiradóban a település nevét (én legalábbis nem emlékszem rá).
Most egy idős méhészhez látogattam el akinek a családja 3 generáción keresztül méhészkedett (a nagyapja még kasokkal) s most az önkormányzat olyan döntést hozott, hogy a 112 méhcsalád zavarja a falú lakosságát igy a méhészetét vinnie kell a falúból .
Ziliz község 18km-re van Miskolctól. A falut felénk rövid u-val írják. Térerő csak a 20-as telefonnak van, ezért felénk mindenkinek ilyen van. A bácsi méhei minden tavasszal megcsipdestek, hatalmas bedagadt szemekkel jártam dolgozni. Ittam a kalciumot, de nem sokat segített. A ruhákat tavasszal nem lehetett kiteríteni, mert a méhek összepiszkolták. Az utcán a gyerekek, felnőttek féltek közlekedni, mert a méhek támadtak. Szegény Bözsi nénit pedig úgy megcsípték, hogy belehalt. Ziliz nagyon jó hely, mindig felvidul a lelkem, ha arra járok.
VálaszTörlés