Bár a méhészettel kapcsolatos dolgaimat a meheszleszek.blogspot.com-on jelentettem meg , de ez az írás szerintem itt is érdeklődésre tarthat számot.
A címben szereplő mondattal kezdte Miskolcon előadását a méhészgyülésre meghivott előadó: Csonka Imre.
Miről is van szó?
A
méhek évmilliókkal ezelőtti kialakulásukkor sokkal nagyobb számban
találkoztak virágzó növényfajok/ fajtákkal, igy a szervrendszerük
nagyobb változatossághoz van szokva mint amit most "kapnak" a
természettől. A Kárpát -medencében az emberi beavatkozásnak köszönhetően
a több mint 200 virágzó növényfajból mára csupán 80 található meg.
-Méhésztársak
van-e a méhes röpkőrzetében 15 virágzó növénynél több? -tette fel a
kérdést az előadó.Bizony ez tényleg elgondolkoztató.
Felhívta a
figyelmet, hogy a dolgozók élelemszükséglete (méz,virágpor,víz) nagyon
fontos, és ez változatos legyen. A természetben a növények azok amelyek a
talaj ásványi anyagait vitaminná,fehérjévé,zsírrá,cukorrá,ásványi
anyagokká alakítják.Ezért a vizsgálódásunkat ebbe az irányba kell
elkezdenünk.
Az élelmiszerek ásv.elem és nyomelemtartalma csökken, utalnak rá a táplálkozástudományi vizsgálatok:
búza 1966-1990 között 50 %-al csökkent
árpa 37,7
kukorica 18,6
répafélék 75
burgonya 86,7 forrás: Dr Mórai G. Gödöllő
Vagyis, ha a táplálék ásv. elem tartalma csökken akkor logikusan a virágpor ásv. elem tartalma is, mutatott rá az előadó.
Hogyan tudnánk az elemeket visszapótolni? kérdezhetjük, de tudjuk a választ: leggyorsabban trágyázással.
Nézzük, hogyan alakult a szervestrágyázás Magyarországon az elmúlt időszakban:
1931-1940 22,4 millió t / év
1986-1990 13,8
1991-1995 6
1996-2000 4,8
Szerintem ehhez nem kell kommentár....
Az előadó megvizsgált régi mézeket, hogy feltételezéseit alátámassza, a következő eredményeket kapta:
Ca P Mg K Na Mn Cu Zn Fe
1919 32,1 51,5 10,3 314 16 0,21 0,26 88 2,58
1951 31,4 48 14,3 332 11,9 0,22 0,23 2,1 1,95
2011 31,4 32,3 13,5 432 13,1 0,21 0,11 0,5 1,25
Még
mielőtt valaki belekötött volna az értékekbe (mi magyarok már csak
ilyenek vagyunk), elárulta, hogy az 1919-es mézet egy ismerősétől kapta,
s hogy a helyes értékek legyenek elutazott a "forráshoz" a Baranya
megyei Bicsérdre (innen származik az 1919-es méz), s egy elhagyott,
bokros részen 2 méhcsaládot hagyott s ezek produkálták a 2011-es mézet.
Igy a származási hely nagyjából azonos volt.
A táblázat alapján elmondható, hogy a méz =
cukor nem áll fent , mivel a méznek rendkívül sok összetevője van , mig
a cukor csak szénhidrát+ víz. A méhészkedés legnagyobb kockázata a tél,
mi méhészek szept-márc. közepéig nem tudunk a méhcsalád életébe
beavatkozni, s a család téli tápláléka ugye a cukor.
Legnagyobb hiány a Zn-ből volt a mézben. Mire is használja a szervezet a cinket?
A sejtmembrán stabilitásához, az aminósavak összekapcsolódására Cink-ionra van szükség.
Itt
jön be a képbe a Nosema, amely minden méh szervezetében jelen van, de
csak a legyengült méheket betegíti meg. A Nosema a nem zárt
sejtmembránon könnyedén be tud jutni a gazdaszervezetbe.
Az előadó kitért még a Varroa atka problémára is : mint tudjuk , de sosem tudatosul, hogy eredményesen védekezni csak fiasitás mentes időpontban lehet,
tehát ne várjunk szuper eredményt a jul.-aug-szept. kezelésektől. és
fontos még, hogy az atkalétszámot 10 atka/ cs alá törekedjünk szorítani.
Összegzés, vagyis miért van baj a méhekkel?
-hiányos táplálkozás: cukor
virágporforrás hiánya
monokulturás mezőgazdaság
-varroa atka kártétele
-varroa atka elleni kezelések
-kritikus méhsűrűség
-klimaváltozás
