Ennek a télnek soha nem lesz már vége? Ma is - 7 C van és piszok erős szél + a hó is esik!!
Mindenki TAVASZT akar!!

Miskolci kocsonyafesztivál 2011.

 Az időjárás ismét nem volt hozzánk kegyes most 0 C körüli hőmérséklettel kellett megbirkózni. De mit is várhatnánk egy februári rendezvénytől?
Sok újdonságot találtam, az első a "pityóka tekerentyű" ahogy a fenti képen látható egy szem krumpli/burgonya csigavonalban felvágva (gép vágja így látványsűtöde is) s hurkapálcikán megsütve. Az íze és állaga egy az egyben a Ch..chips.Ára : azt hiszem 590 Ft (1 szem sült krumpliért).
Árak.
Nem tudom továbbra sem megérteni miért kell mindent akkora árréssel eladni( tudom vannak bérek, helyfoglalási dij,stb.),de miért kell 3 db fánkot 500 Ft-ért adni, miért 700 Ft 4 cl pálinka, miért 5600 Ft a      kézműves sajt?Miért 390 Ft egy szelet rétes? A mézárus nem volt elszállva 700 Ft a 0,5 kg, 1400 Ft a 1 kg méz. Rengeteg érdeklődő volt a fesztiválon. De könyörgöm ez Borsod és hó vége felé vagyunk, ha az árakat kicsit korrigálnák szerintem a nagyobb forgalom több hasznot hozna.
 Ebben az évben a Mohácsiakkal összefogtak a Miskolciak s a 2 rendezvényen egymás rendezvényeit népszerűsítik, igy Miskolcon megjelentek a Busók.

 Volt béka ...

Érdekes színfolt volt Vizsolyi biblia egy lelkes vállalkozó készített egy korabeli nyomdát s itt a Vizsolyi Biblia első lapját kinyomtathatják az arra vállalkozók.

Egy másik színfolt. A mester a főutcán alkot.

Tűz zsonglőrők.

 Megjelent a fesztiválon a béka nyalóka:

Zsana-manna produkció a szuper(finom)béka:

Tavalyi évhez hasonlóan ismét voltak jégszobrok, de most csak 3 db a lovak  jegyében:

Hidegrekord

1940.02.16.-án  Miskolc-Görömbölyön  -37,5 C.
Szerencsére ma nem dőlt meg.

Bál 2011.

A szokásos Siófoki bál, kissé betegen, de legalább  a Balaton be volt fagyva.

A bál a hippi korszak jegyében telt, szinte mindenki kellőképpen beöltözött s nagyon hangulatos lett az esemény. 

Törpefalvak Magyarországon.

Törpe falu: 200 főnél kisebb lélekszám.
Mindig is érdekelt a téma,igy nem volt nehéz észrevennem a HVG cikkét.Magyarországon 1990-ben 965, 2010-ben már 1086 olyan község volt ,ahol 500 főnél kevesebben éltek.Gondolom ezzel nem árultam el nagy titkot ez szerintem mindenki gondolhatta.A 100 fő alatti települések száma: 118! A legparányibb falú ma a Zala megyei Iborfia 11 lakossal.De itt nem volt tömeges elvándorlás ,mivel 1910-ben is csak 127-en laktak itt.A képzeletbeli ezüstérmes  a borsodi Debréte amely jelenleg 15 lakosú, de 1910-ben még 216 lakosa volt (hasonlitsd csak össze Iborfiaval!) A bronz érmen ketten osztoznak a zalai Dötk (1910-ben 170 lakos) és a szintén zalai Felsőszenterzsébet  (1910-ben 210 lakos)17-17 lakossal. A lista következő települése a sokat vitatott Vas megyei falu :Nemesmedves 19 lakóval (1910-ben 365).Ismét borsodi falú következik : Tornakápolna 26 lakossal (1910. 141 fő).Érdekes nevű a zalai Lendvajakabfa, mindösszesen 33 fő( 1910.363fő) ,rögtön a nyomában a borsodi Gagyapáti 34 fővel (1910. 123 fő) Gagyapátiban 2002-2006 között egyetlen bűncselekmény sem történt!Ezt rajta kívül csak 2 másik település mondhatja el magáról.Pedig láttam olyan statisztikát ahol Gagyapáti volt az ország legszegényebb települése, mintegy 20000ft/fő jövedelemmel.Gombosszeg Zala megyéből 38 fő (1910. 186 fő).Libickozma Somogyországból a következő a 41 lakosával (1910-ben 914 fő).
Folytathatnám a sort, de akit érdekel a HVG oldalán regisztrálva megnézheti,vagy csak fellapozza a 2011/1 szám 19.oldalát...
Arra gondoltam, ha a tavaszon és nyáron lesz erőm és időm megnézem ezeket a borsodi törpefalvakat és beszámolok a blogomon róla. Egésszen pontosan a következő településekre gondoltam:
Debréte 15 fő
Gagyapáti 34 fő
Gömörszőlős 81 fő
Irota 88 fő
Pányok 84 fő
Tornakápolna 26 fő
Viszló 75 fő
most számolom ez a borsodi 7 törpe !!

Gödöllői Méhészeti gyűjteménytár

Méhészeti oktatásom keretében a Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytárban is voltunk. Mivel ezen a weboldalon sokkal jobban megfogalmazták a bemutatót igy ezt most ide másolom: Számos tényező összhangjának köszönhetően készült el az Európában is egyedülállónak számító méhészeti gyűjteménytár. Az 1983-as Apimondia, Nikovitz Antal ötlete és összefogó ereje, a méhésztársadalom jelentős pénzügyi segítsége, a mai FVM akkori elődje a Mezőgazdasági és Élelmiszer Minisztérium és a KÁTKI anyagi támogatása eredményeként jöhetett létre a méhészeti tárgyakat bemutató múzeum, hivatalos nevén a méhészeti gyűjteménytár. A Méhészeti gyűjteménytár képet nyújt a múltról és jelenről, valamint betekintést mutat a jövő eszközeire. A méhészeti eszközök és anyagok több évtizedig gyűlt tárlatát mutatja be, amelyet az ÁTK (ill. a Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoport) működtet.

Az épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, emelettel és – korábban - nádtetővel a méhkas összefogó erejét szimbolizálja, külsejével és tartalmával minden érdeklődési körű és korú közönség számára vonzó színfoltja Magyarországnak illetve Gödöllőnek. A két szint helyet ad számos hazai és külföldi még ma is használatos és több századfordulóra jellemző múzeumi tárgynak. Legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak helyet. Itt láthatóak J.A. (Anglia) legelső keretes kaptár mintája 1683-ból, valamint Huber un. szeletes kaptár mintája 1792-ből.

Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor – un igazi - keretes kaptára 1844-ből, lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval.

A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. Megtekinthető a mézpörgetők változatos tárháza, amely tükrözi a technika fejlődését az erő átvitelében. Érdekes a pénz és érme lenyomatainak és a korabeli folyóiratoknak a gyűjteménye is. A Magyarországon használt sokféle kaptár, a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptár mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház is ezen a szinten található. A ma is használatos igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük azt a rendkívüli formagazdagságot, a kaptár és keretméretet, a méztermelés, valamint az anyanevelés és eszköztárát, az etetés, takarás és egyéb eszközök bemutatóját és egyben sokoldalúságát, amelyek elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei szerint kerültek kialakításra.

Sajnost kell mondani a kaptárak sokszínűségre, mert ez egyben gátat is szabhat az egységes keret és kaptárméret kialakíthatóságának. A kaptár sokszínűségét minden korban a gazdaságossági szempont, a termelékenység, a méhegészségügyi problémák és nehézségek, valamint a vándorlásból adódó előnyök határozták meg. Megemlítendő itt a méhlegelő változása és a kaptárméret alkalmazkodása a 300 ezer ha akácosokhoz (1900 elején), a mez.gazd. területek méhlegelő növényeinek a mez.gazd-ban betöltött szerepével (1960 évektől növekvő vetésterületek, pl. repce, napraforgó, pillangósok, és a fajtamézek, ill. a lépesméztermelés (1980) iránti igény, valamint a gazdaságosság.) Boczonádi Szabó Imre fekvőkaptára (a 42x36cm nB keretmérettel 1920-ban) nagy ellenállást váltott ki, ma kb. 60%-ban uralkodó méret, majd az ebből kialakult változat a 42x18cm 1/2nB rakodókaptár gépesíthetőségével modernnek számít (15%-ban van jelen), és a 42x27 cm keretméretű Hunor kaptár a 15%-val szintén jelentős, kedvelt típus. A pároztatók kialakításában a méhanyanevelési módszerhez és mennyiséghez alkalmazkodik a méret, de a szállíthatóság és a higiénia (fertőtleníthetőség) is meghatározó. A korabeli eszközök, mint a pörgető és mézeskanna, egyéb méztartály anyaga jelentősen eltér a mai, minőséget jelentősen meghatározó nemesfémből, a rozsdamentes acélból készült utódaitól. Az eszközök és a méhcsalád kezelése együttesen a méhészeti termékek minőségét határozhatják meg. Található a kiegészítő eszközök között néhány külföldről származó különlegesség, pl. anyazárkák, füstölő, de olyan kiegészítő tárgy is pl. műanyagból, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A termelést segítő közvetlen eszközök felhasználásával minden esetben a közvetett cél az egészséges táplálkozás érdekében a méz emészthetőségének kihasználása, a virágpor, propolisz tápértékének, ill. az egyéb termékek (méhpempő, viasz) különleges hatásának megismertetése (és a kezelések során a megtartása) a mind nagyobb fogyasztói tábor körében. A tenyésztési szempontok figyelembe vételénél jelentős szerepe van egy-egy rossz - genetikailag rögzült - (negatív) tulajdonságnak, mint a rajzási hajlam, amely pl. kizáró ok a mézelő méh szelekciójában. A múlt tradíciójának egy része a kasos méhészkedés ill. a rajoztatás, amely a századelejéig az egyetlen szaporítási mód volt. A negatív tulajdonságok kizárásán ill. a kívánatos géngyakoriság elérésén alapul pl. ma az egyik kutatási terület szükségessége, a mesterséges termékenyítés, amellyel megkezdődhet a méhek törzskönyvezése.

Bónusz:
jellemző a méhészekre a különböző tárgyak újrahasznosítása egy szép példa:

( a képen egy méhetető látható, a műanyag flakon ÁFOR/ már ez durva, hogyan adhat valaki a méheknek olajos flakonban!/ a fém test "Piroska" és "Globusz" konzerv.)