Az első hó.

Mátrafüreden ért....

Kirándulás Mád környékén 2.

Egyik ismerősöm nyár óta nyaggat azzal, hogy megmutatja a Mád környéki kőbányákat. Most sort kerítettünk rá.

Az első bányában sárga szinű riolittufa kövek voltak amelyek:
Sárga, sárgásbarna, sávosan erezett, kovás telérekkel átjárt, dekoratív kőzetek. Porózus (lyukacsos) szerkezetű, mégis megbízhatóan fagyálló. Nagyon jól feldolgozható, faragható, vágható és formázható, ezért feldolgozási területe nagyon széles.
Önálló szoliterként, sziklakerteknek, építészeti, szobrászati célokra, kül- és beltéri felhasználásra is.
Bányanyers, és feldolgozott, méretre faragott, vágott formában is kapható.

A második bányában hidrohematitos kovás kaolin található. Nedvesen élénkvörös, szárazon lilásvörös (húspiros) színű. Porózus (lyukacsos), kovás telérekkel átjárt dekoratív kőzet. Bányanyers állapotban pl. szoliterkőként vagy sziklakertkőként használható.

Feldolgozása bányabéli szeszélyes minőségi változékonysága miatt, kézi válogatást igényel. Emiatt csak külön, egyedi megrendelések teljesítése céljából készítenek belőle vágott termékeket (pl. lábazati kő, sétánykő, stb).
Beépítés után a kő csapadékvízzel érintkezve saját piros színét néhány hónapig engedheti. Ettől a kő színe jelentősen nem fakul ki.

Kirándulás Mád környékén.

Van 1-2 hely a környékéken ahová, ha időnk  engedi mindig elsétálunk.Ez a mádi környék is ilyen, bár meg kell vallanom mint szőlőtermesztőt engem a tájon kívül a művelésmód is elkápráztat.
A terület a 37 sz. főúttól talán 1 km-re sincs, de nagyon csendes (milyen is lehetne egy szőlőterület ilyenkor) rajtunk kívül senki sincs a hegyen. Nagyon tetszenek a kőből szárazon rakott falak, mindig elgondolkozom rajta vajon mennyi ember mekkora munkájával épült fel ez a rendszer amelyet az utódok most veszni hagynak !

(figyeld meg a talajt is ez az agyagos)

Bizony nagyon sok a parlagon hagyott terület !

(ez egy dűlőút lenne)

Tudom, hogy nem egykönnyű művelni, de ha valaki onnan szétnéz hát valami csodálatos a látvány!

(sajnos nem a legjobb a kép, de már szürkület volt)

Ha hiszitek ha nem az elhagyott részen még fügét is találtam, vagyis a terület adottságai nagyon kedvezőek (értsd nem fagyzugos), utánnanéztem a terület a történelmi időkben is kedvező dűlőbesorolást kapott, tehát nagyon jó borokat lehetne  az onnan származó szőlőből készíteni.
Érdekes volt, hogy a talaj is mennyit változik itt 40-50 m-en belül. Az egyik domb agyagos, kötött sötét szinű volt (de régen volt a Talajtan), a közvetlen környezetében lévő másik domb (a szintkülönbség u.a.), pedig tiszta kő,különböző frakciókkal. Nálunk Sátoraljaújhely környékén ez nincs így.

(ez a köves talajú terület)

Miskolci méhészgyülés,a téma anyanevelés Jenter készülékkel.

Ismét eltelt 1 hónap s mint kezdő méhész kiváncsian vártam az új előadót, Nátrán Attilát. Attila egy 3 generációs méhészet legfiatalabb tagja, aki már természetesen gyerek kora óta méhészkedik. A családja jelenleg 300-320 méhcsaládot gondoz, honlapjuk .(sajnos a honlap szerintem 2008 óta nem volt frissitve, nem igazán aktuálisak a méz árak.... de a telephelyi képek magukért beszélnek).Mivel ekkora családmérettel elég körülményes vándorolniuk, igy maradtak állóméhészet (vagyis egész évben ugyanott vannak a méhcsaládok) csak az a bökkenő, hogy Söjtör határában 2500 méhcsalád van igy nagyon gyenge a családok méztermelése. Ezt felismerve más bevétel után néztek s megtalálták a méhanyanevelésben és a virágporelszedésben a hiányzó bevételt.
A méhanyanevelést én most nem részletezném, elég azt tudnunk, hogy szinte iparszerűen állítja elő őket évente mintegy 1500 db-ot és e mellett még 800 anyabölcsőt!
Ekkora méhállománynál szinte minden munkaművelet előre meg van tervezve!
 A Jenter készülék egyébként igy néz ki:

 amint látható egy tenyérnyi műlépszerűségből áll, erre tesszük az anyát aki ezt bepetézi s mi ezeket a petéket vesszűk el a képen látható dugók segítségével s a méheknek adjuk akik ezekből a petékből méhanyákat nevelnek (nagyon vázlatosan ennyi...a képen látható szett ára 16.000 Ft, ez 1998-ban 26.000 Ft volt!!! Szerintem még most is irreálisan magas az ára.)

Virágporból családonként évente 5 kg-ot vesz el, ha kiszámoljuk ez is hatalmas mennyiség.Felvevőpiaca elsősorban a Szlovénia és a Németország.
Virágporelszedő:

A kaptár kijárójához van erősítve (2 görbített szöggel).Minden elszedő más szinű, hogy a méhek visszataláljanak a kaptárjaikba. A méhek ahogy a sárga szinű lemezhez érnek a kis lyukon csak ők férnek át, a virágpor nem igy az az alsó tartályba lehullik.Látunk egy csőszerűséget is középtájon na azon a herék járnak ki-be (mivel a herék nagyobbak),meg persze 1-2 munkásméh is. A tartályt max.2 naponta üríteni kell, mert a virágpor megerjedhet (magas a víztartalma).Aztán szikkasztani, szelelni,szárítani (42 C-n),csomagolni,raktározni.

A Nátrán méhészetnek nem a méz a fő profilja mégis külföldi (Szlovén) megmérettetéseken arany és ezüst éremmel honorálják a bírák a bele fektetett munkát.
Csak érdekességképpen  megmutatta, hogy 2008 környékén  ilyen műanyag tartókban termelte a lépesmézet a Kuvaiti piacra!

A házi finomabb, IKEA süteményeskönyv.

Az IKEA kiadott egy süteményes könyvet, amely  könyv  sikeresen ötvözi a japán minamalista törekvéseket és   a saját magunk által elkészített sütemények okozta örömöt.A könyv csak Svédországban kapható és 30 hagyományos receptet tartalmaz.

Már a borító is hívogató:

De a meghökkentő lényeg a könyv belsejében található:

Érdekességek Dél-Tirolból.

"E." a múlt héten néhány napra Dél-Tirolba utazott egy szakmai kiállításra. Akkor készítette ezeket a képeket, szerintem nagyon jópofák és ha van a közelben faesztergályos a malacot neki nem gond elkészíteni.

A baglyokat akár mi is elkészíthetjük, csak dekopírfürész kell hozzá.Szerintem szemnek való fagombot pedig biztosan találunk bármelyik barkácsáruházban.

Bár nem tartozik szorosan ide(de mivel ezt is D.-Tirolban fotózta ideteszem), de ilyesmi házat szeretnék....

Trágyázás.

Mandulás csokoládé.

Mint beszámoltam róla van egy kevés mandulám :)

Megpróbálom minél többféleképpen felhasználni.
A sózott mandula már kipipálva.
Ennél a sózás okozott egy kis fejtöröt, de ezt is megoldottam, a piritás előtt a mandulát néhány másodpercre sós vízbe(a sót nem kell sajnálni) kell áztatni.

Megpróbálkoztam a csokoládé készítésével is, de nem volt kedvem a kakaó,vaj,porcukor matériával szöszmötölni (vagyis az alapokat kihagytam), így inkább megvásároltam a kész csokoládét (még szerencse, hogy Szerencsen van 1-2 hely ahol lehet kicsit olcsóbban csokit kapni...www.szerencsibonbon.hu).
A gőz feletti olvasztással sem bajlódtam, be a mikroba s kész. Fontos, hogy a csokihoz adjunk egy kis vajat vagy margarint különben az olvadó csokoládé apró darabos lesz!

Már csak a forma volt hátra, de ez is megoldódott.Kibéleltem alufóliával, nem kell aggódni nem ragad oda. Mivel ét-és tejcsoki változatot is készítettem így a formát meg kellett feleznem, az alufóliát mivel mással, mint csokoládéval rögzítettem!

Következett a mandula amit bőségesen tettem a csokiba. A mandulát egyébként egyszerű palacsinta sütöben pirítom míg a héja néhánynál ki nem reped ezt látni és hallani.Természetesen a mandulát hamarabb meg kell pirítani, mert az olvadt csokoládé nem vár ránk.

Aztán már csak össze kell dolgozni...

Ilyen lett.

Facsemete ültetés (ahogy én csinálom).

Elöljáróban el kell mondanom, hogy én tavaszi telepítés párti vagyok,egyrészt szerintem biztonságosabb (nem kell a csemetének a telet átvészelni, ill. NEM LOPJÁK EL).Természetesen ősszel is megvehetjük a csemetét és tavaszig leiskolázhatjuk a kertben (ekkor kissé ferdén a talajba kell beásni a csemetét s földel kissé felkupacolni).
Mivel tavasszal nem igazán lesz rá időm és most kaptam a csemetéket, kénytelen vagyok most ültetni.
A csemetéket a vásárlás utántól az ültetésig tartsuk vízben.
A talaj előkészítés a fa életében döntő ezért a szakkönyvek ajánlják, hogy 100 X 100 cm-es, vagyis 1 m3-es területet forgassunk meg fánként !Na ezt kiskertben is szerintem csak az csinálja aki nagyon ráér ill. bírja energiával.Nekem ősszel csak a gödörfúróval készített gödör állt rendelkezésre, így ez maradt.
A fákat olyan mélyen kell elültetni amilyen mélyen a faiskolában volt, vagyis a szemzés,oltás helye ki kell látszódjon! Ez olyan 1,5 ásó mélység, ehhez kell még 1 ásónyomnyi mélységet számolni, majd ezt vissza tenni a gödörbe( erre azért van szükség, hogy a gyökereknek puha, forgatott talaj álljon rendelkezésre.A gödör szélessége min. 2 ásónyomnyi legyen, ettől csak több lehet !

Ha ássuk a gödröt akkor a talaj felső rétegét különítsük el, ezt a talajt tesszük a gyökérzónába-ugyanis ez humuszban gazdagabb -a nyersebb altalaj kerüljön felülre!
A szerves és műtrágya ne kerüljön közvetlenül a gyökerekhez, mert kiégeti őket. Én úgy csinálom, hogy a gödör aljába teszem a trágyát erre egy lapát földet majd következik a csemete.
Ha a csemete gyökerét földel befedtük akkor tapossuk meg, hogy a kis fa egyenesen álljon,

majd min. 5 L vízzel öntözzük meg.Erre azért van szükség, hogy a gyökérzónában található talajból a levegőt kiszorítsuk, igy a gyökér- talaj kapcsolat szorosabb lesz, a gyökérpenészesedést elkerülendő.Meg kell említenem a gyökerek pépesítését,vagyis amikor a gyökeret "sárba" mártjuk.
Amikor a víz kezd beívódni akkor a fácskát kissé megmozgatjuk s ha jól csináljuk láthatjuk amint a fölös levegő a gyökerek közzül távozik.

Persze óvatosan csináljuk, mert a hajszálgyökerek elszakadhatnak, s ekkor a kár nagyobb mint a haszon.
Én nem vágom vissza a gyökereket csak akkor, ha a fácskát miatta nem tudom betenni a gödörbe.Ellenben a gyökereket a gödör alja felé  irányítom!
Amikor az ültetéssel végeztem ismét a fácskát körbetaposom és kapja a következő adag vízet.Ezután körbetányérozom s ezzel végeztem is.



(a képeken tavaszi ültetés látható !)